Krupp – avagy hirtelen jelentkező belégzési nehezítettség.
Enyhe esetben csak ugató köhögés, kis rekedtség, videó itt:
Mit kell tudni róla? Általában vírusos légúti fertőzés váltja ki, ami a gége környékén jelentős nyálkahártya-duzzanatot okoz, rontva ezzel a légzést. Minél kisebb a gyerkőc, annál szűkebbek még a légútjai, tehát ugyanaz a duzzanat jelentősebb légúti szűkületet okoz (ezért veszélyesebb). A nyálkahártya-duzzanatot fokozza a meleg (levegő, étel, ital), a száraz levegő (mert kiszárad), és ha alszik a baba (mert ilyenkor is hajlamos kiszáradni a nyálkahártya). 6 hónap-6 éves kor között a leggyakoribb, általában ősztől-tavaszig, ködös időben és délutáni vagy éjszakai alvás során, vagy közvetlenül ébredés után jellemző. Gyakran előfordul az is, hogy amikor lefektetjük a gyereket, még semmi baja (max. vizes orrfolyása van), és ugatva köhögve ébred.
Mit tehetünk? Próbáljunk nem pánikba esni, és próbáljuk a gyereket is megnyugtatni (síró gyereknek még kevesebb levegő jut). Ha a gyerek ugatva köhög, egyszerű a “diagnózis”, ha kap levegőt (nem kék a szája széle), csavarjuk be takaróba, és vigyük ki az erkélyre/udvarra 15 percre (ha nyár van, nyissuk ki a mélyhűtő ajtót, és ezt a hideg levegőt lélegeztessük be a gyermekkel). Ha 15 percen belül nincs javulás, tovább kell lépnünk. Ha ez az első kruppos rohama a gyereknek, kérjünk orvosi segítséget. Ha nem ez az első, akkor adjunk neki “kruppos” kúpot (Rectodelt vagy prednisolon kúpot), nyitott ablak mellett várjuk, közben párásítsunk (ha nincs párásítónk, a zuhanyt hideg vízre állítva maximálisan megnyitva is elég jó párát tudunk csinálni). Ha 1 órán belül nincs javulás, kérjünk orvosi segítséget. Ha a gyerek szája széle kék, nagyon “húz”, nagyon jár a mellkasa, hívjunk mentőt (104). Ha jobban van, nyitott ablak mellett altassuk tovább, ha tehetjük, párásítsunk alvás közben, kúpot 12 óránként adhatunk. Ha kúp is kellett, érdemes lehet a gyermeket másnap megmutatni az orvosnak.
Súlyos esetben: kifejezett nehézlégzés tünetei
Ha nem igazán köhög a gyerek, de nehezen kap levegőt, nehezebb megállapítani, hogy a krupp áll-e a háttérben. Ilyenkor figyeljük meg, hogy a belégzés vagy a kilégzés a nehezített, kruppnál enyhe-közepes esetben a belégzés, súlyos esetben a belégzés és a kilégzés is nehezített, míg asztmánál, asztmatikus hörghurutnál (obstruktiv bronchitis) a kilégzéshez kell több izommunka (és a belégzés általában gond nélkül megy).
Súlyos kruppos nehézlégzéses gyermek:
Ennél a kisgyereknél megfigyelhetjük, hogy belégzésnél “húz”, sípol a légzése (stridoros), belégzésnél a nyakánál a mellcsont felett és a bordái között is behúznak az izmok, még az orrszárnyait is használja a belégzéshez. Lehet látni rajta azt is, hogy a kilégzés is nehezített, mert kilégzésnél behúzódik a hasa, és szaporán veszi a levegőt (láztalanul). Aki nyugalomban (alvásban) ilyen tüneteket mutat, azt ébresszük fel, vigyük hidegre, ha van, akkor kapjon “kruppos” (prednizolonos v. Rectodelt) kúpot, és ha javul a helyzet, vigyük kórházba. Ha nem javul 15-20 perc alatt, hívjunk mentőt! Amennyiben nem kap a gyermek jól levegőt, kékül a szája, még magasabb hangú és hosszabb a belégzés, azonnal hívjunk mentőt, de a megérkezéséig vigyük hidegre (és a kúpot is kapja meg, ha van).
A kórházban, (de már a mentőben is), van lehetőség adrenalin (Micropnephrin)-inhalálásra, ami nagyon hatékonyan csökkenti a duzzanatot, de orvosi felügyelet mellett alkalmazható, ill. van lehetőség oxigénadásra, és ha kell, gyulladáscsökkentőt vénásan is tudunk adni. Amennyiben a gyermek oxigénnel való ellátása így sem biztosítható, gépi lélegeztetés lehet átmenetileg szükséges (ez évi néhány gyermek). Súlyos krupp-tünetek esetén pedig mindig felmerül a gyanú, hogy nem egy súlyos bakteriális, pörkös gége-légcső-hörgőgyulladással állunk-e szemben, ami ugyan nagyon-nagyon ritka, de néhány óra alatt légzési elégtelenséghez vezethet, ezért is legyünk óvatosak..
Forrás: Csemeteműhely