ENDOCARDITIS PROFILAXIS

Az endocarditis

Az endocarditis  (szívbelhártya  gyulladás ) a szív belső felszínét borító nyálkahártya réteget, illetve a szív billentyűit érintő súlyos, általában baktériumok által okozott fertőzés, melynek során a spontán, vagy különböző orvosi beavatkozások során az érpályába jutó baktériumok, a károsodott szívbelhártyán megtapadva súlyos, gyakran az egész szervezetet érintő gyulladást tudnak kialakítani.  Sajnos a szívbelhártya gyulladás tünetei nem specifikusak, és általában nem jelentkeznek markáns panaszokkal. Ugyanakkor a betegség olyan súlyos következményekkel járhat, mint a szív billentyűinek destrukciója, ennek következtében kialakuló keringési elégtelenség, a sérült belhártyán megtapadó, majd onnan leszakadó vérrögök okozta tüdőt, és a testi szerveket érintő trombózisok, embóliák, valamint a generalizált, teljes testet érintő vérmérgezés. Az orvosok a kialakult tüneteket az úgynevezett „Duke” kritérium rendszer alapján osztályozzák.  A kialakult betegség kezelése rendkívül nehéz, elhúzódó, és sokszor nem hatékony, ezért gyakran jár egész életet meghatározó szövődményekkel. Szerencsére a megbetegedés normálisan működő immunrendszer és ép szív mellett igen ritka, ugyanakkor különböző szívbetegségek esetében gyakrabban fordul elő.

Ha az Ön gyermekénél olyan szívbetegség áll fenn vagy olyan sebészi, illetve katéteres intervenciós beavatkozás történt, mely megemelheti a szívbelhártya gyulladás kialakulásának esélyét, a gyermek kardiológusa endocarditis profilaxist fog javasolni.

 Az endocarditis profilaxis

Az endocarditis profilaxis célja, az érintett gyermekeknél, a különböző orvosi beavatkozások során a vérkeringésbe jutó baktériumok, szívbelhártyán történő megtapadásának megakadályozása, az érpályában lévő baktériumszám csökkentése.

Ahogy a nevében is benne van, az endocarditis profilaxis egy prevenciós, megelőző terápiás lehetőség, csak speciális kardiológiai betegségek esetén, különböző orvosi bevatkozások során, és egészséges egyéneknél alkalmazza az orvostudomány. Ez azt jelenti, hogy betegséggel, banális fertőzéssel küzdő gyermekek esetén nem indokolt a megkezdése. Beteg gyermek esetén, ha a kórtörténetben szerepel is szívbetegség, az aktuális betegséget kell felderíteni, és annak okának megfelelően kezelni. Akár bakteriális, akár vírusos fertőzésről, akár más eredetű megbetegedésről legyen is szó. Nem adandó endocarditis profilaxis tehát lázas megbetegedés esetén szívbetegséggel gondozott gyermeknek sem, ilyen esetben a láz okát kell a szakma szabályai szerint azonosítani és ha szükség van rá, kezelni.

Milyen szívbetegségek esetén jön szóba az endocarditis profilaxis?

Az évek során az endocarditis profilaxist igénylő szívbetegségek és kondíciók köre szűkült. Az amerikai és európai gyermekkardiológiai társaságok abszolút indikációkat fogalmaznak meg az érintettek köréről. Ennek alapján endocarditis profilaxis szükséges:

• Műbillentyű beültetésen átesett gyermek esetén
• Kórtörténetben szereplő korábbi szívbelhártya gyulladás esetén
• Veleszületett, nem korrigált, cyanotikus (a bőr kékes elszíneződésével járó) szívbetegségek esetén
• Veleszületett, korrigált szívbetegség esetén, a korrekciót követő 6 hónapig, amennyiben a korrekció során idegen anyag került beültetésre (billentyű, áthidaló műér, stb)
• Korrigált, de reziduális (maradvány) szívet érintő defektussal járó szívhibák esetén, amennyiben a beavatkozás során idegen anyag került beültetésre (billentyű, áthidaló műér, stb)
• Szívátültetésen átesett gyermekek esetén, amennyiben a beavatkozás során idegen anyag került beültetésre (billentyű, áthidaló műér, stb)

Ezen indikációkon túlmenően, a gyermek kardiológusa egyéb esetekben is indokoltnak láthatja az endocarditis profilaxist (pl saját natív billentyű magas sebességű véráramlást okozó eltérése, egyéb veleszületett szívhibák), amit a gyermek zárójelentésében, illetve dokumentációjában egyértelműen jelöl.

Milyen orvosi beavatkozások esetén szükséges endocarditis profilaxist alkalmazni

• Minden olyan szájüregi, fül-orr-gégészeti, vagy fogászati beavatkozásnál, mely/melynek során
• megbomlik az íny szövetének integritása
• vérző szájüregi nyálkahártya sérüléssel jár (mandulaműtétek)
• a fogak gyökerének érintettséggel jár
• Minden légzőszervi hám integritását megbontó beavatkozás (Bronchoscopia, biopszia vétel)
• Bakteriális bőrfertőzéseket érintő sebészeti beavatkozások

Milyen orvosi beavatkozások esetén NEM szükséges endocarditis profilaxist alkalmazni

• Érzéstelenítő injekció alkalmazása
• Fogászati Röntgen készítése
• Fogszabályozó felhelyezés, eltávolítás
• Tejfogak kiesése
• Traumás szájnyálkahártya sérülés
• Húgyúti nyálkahártyát érintő beavatkozások (korábban indikáció volt)

Hogyan, és milyen gyógyszert kell alkalmazni

• 50mg/kg Amoxicillin szájon át, 30-60 perccel a beavatkozást megelőzően (max 2g/dozi)
• 50mg/kg Amoxicillin intravénásan, vagy musculárisan, 30-60 perccel a beavatkozást megelőzően (max 2g/dozi) amennyiben szájonáti adagolás nem lehetséges
• Penicillin allergia esetén
  • Clindamycin 20 mg/kg szájon át, (max 600mg/dosi)
  • Cephalexin 50mg/kg szájon át, (max 2g/dozi)
  • Azithromycin 15mg/kg szájon át (max 500mg/dozi)
  • Cefazolin/Ceftriaxon 50mg/kg intravénásan, vagy musculárisan, amennyiben a szájonáti adagolás nem lehetséges

Amennyiben gyermeke érintett z endocarditis profilaxist illetően, arról vélhetően kezelőorvosa tájékoztatást adott. Ha a fent részletezett, és endocarditis profilaxist igénylő beavatkozásra van szükség, az azt elvégző szakorvos (fogorvos, fül-orr-gégész) ismeri az endocarditis profilaxis szabályait, és azt gyermekénél elvégzi. Fontos ugyanakkor az is, hogy szülőként tájékozott legyen az endocarditis fontosságáról, és amennyiben szükséges, kérdezze erről a gyermek kezelőorvosát, esetleg hívja fel rá a figyelmét.

IRODALOM

Wilson W, Taubert KA, Gewitz M, Lockhart PB, Baddour LM, Levison M, et al. Prevention of infective endocarditis: guidelines from the American Heart Association: a guideline from the American Heart Association Rheumatic Fever, Endocarditis, and Kawasaki Disease Committee, Council on Cardiovascular Disease in the Young, and the Council on Clinical Cardiology, Council on Cardiovascular Surgery and Anesthesia, and the Quality of Care and Outcomes Research Interdisciplinary Working Group. Circulation. 2007 Oct 9. 116(15):1736-54. [Medline].

 

Nishimura RA, Otto CM, Bonow RO, Carabello BA, Erwin JP 3rd, Guyton RA, et al. 2014 AHA/ACC Guideline for the Management of Patients With Valvular Heart Disease: executive summary: a report of the American College of Cardiology/American Heart Association Task Force on Practice Guidelines. Circulation. 2014 Jun 10. 129(23):2440-92. [Medline].

 

Windle ML. Antibiotic Prophylactic Regimens for Endocarditis. Medscape. Available at https://emedicine.medscape.com/article/1672902-overview. Accessed: December 10, 2014.