Mi is az ideális testsúly, mikor beszélünk elhízásról?
Az elhízás a szervezetben jelenlevő zsírszövet kóros felszaporodását jelenti.
A testsúly megítélésére az ún. testtömeg indexet (az angol elnevezésből a rövidítése BMI) használjuk. A testtömeg index a legáltalánosabban elfogadott testalkati mutató, mely a tápláltsági állapotot testfelszínre számítva jellemzi:
BMI= testtömeg (kg)/testmagasság2 (m2)
Gyermekkorban a BMI az életkorral és nemek szerint jelentősen változik, ezért a felnőttkorban megszokott határértékek (normál testsúly: BMI 18,5-24,9; túlsúly: BMI25-29,9; kövér: BMI 30-39,9; extrém kövér BMI≥40) helyett percentilis táblázatok használata szükséges. Ezek azt mutatják meg, hogy az azonos nemű és életkorú gyermekek hány százalékának kisebb, vagy nagyobb a testtömeg indexe, mint a vizsgált egyénnek. Az 50-es percentilis az átlagos BMI-nek felel meg
A BMI számításhoz a következő hivatkozás nyújt segítséget:
https://www.webbeteg.hu/cikkek/fogyokura/18363/a-bmi-szamitasa
A BMI percentilis táblázatok az alábbi honlapon érhetőek el: https://www.demografia.hu/kiadvanyonline/index.php/kutatasijelentesek/article/download/394/140
Magyarországon a populációra specifikus, nemre, korra vonatkozó BMI percentilis értékei alapján:
- Alultápláltság: BMI <3 percentilis
- Normál súly: 3 <BMI <75 percentilis
- Veszélyeztetett: 75 <BMI <90 percentilis
- Túlsúly: 90 <BMI <97 percentilis
- Elhízás: BMI> 97 percentilis
Milyen gyakori az elhízás gyermekkorban?
Az elhízás gyakorisága világszerte, hazánkban is nő. Az 1980-as évek elején hazánkban a gyermekek 11,8% volt elhízott, ez a 90-es évekre 16,3 % nőtt, a legfrissebb adatok szerint is a gyermekek kb. 30%-a túlsúlyos. Ez azt jelenti, hogy majdnem minden harmadik gyermeknek súlytöbblete van.
Mitől lehet túlsúlyos a gyermekem?
Leggyakoribb okok:
- Ún. exogén, vagy „mindennapi” elhízás, ez fordul elő az esetek 95 %-ban. Kialakulásában szerepet játszanak: környezeti faktorok (mozgásszegény életmód, kalóriadús táplálkozás), tv, számítógép, alváshiány
- Egyes gyógyszerek (pl. egyes epilepszia-gyógyszerek, antidepresszánsok, szteroidok)
- Csupán néhány kövér gyermeknél áll fenn hízással járó alapbetegség, ez az ún. endogén elhízás. Ide tartoznak egyes genetikai betegségek (pl. Prader-Willi-szindróma, Laurence-Moon-Bardet-Biedl-szindróma, ezekben az esetekben az elhízás mellett csontrendszeri eltérések, különböző fokú értelmi fogyatékosság is fennáll. Hormonális betegségek (pl. pajzsmirigy alulműködés, mellékvesekéreg-túlműködés, növekedési hormon hiány, polycystás ovarium szindróma) is a ritka okok közé tartozik. Legújabb kutatások egyes vírusokat, ill. a normál bélflóra megváltozását is összefüggésbe hozták az elhízással.
Miért probléma a gyermek- és serdülőkori elhízás?
Az elhízásnak számos következménye lehet: másodlagos anyagcsere- és hormonális eltéréseket, egyes szervrendszerek működészavarát, pszichés zavarokat okozhat, ill. felnőttkori elhízásba mehet át.
Másodlagos anyagcsere- és hormonális eltérések:
Szénhidrátanyagcsere-zavar jelentkezhet, mely inzulinrezisztenciával kezdődik, súlyos esetben 2-es típusú cukorbetegséghez vezethet.
Változások következnek be a zsíranyagcserében is, ez emelkedett koleszterin és triglicerid értéket eredménye, mely a későbbiekben szív-és érrendszeri betegségek kialakulásának kedvez.
Elhízott lányok esetében a fokozott androgén hatás férfias szőrnövekedést, a szénhidrát anyagcsere eltérései menstruációs zavarokat okozhatnak.
Szervi eltérések:
Már gyermekkorban igen gyakran észlelt szövődmény a magas vérnyomás kialakulása, mely a szív fokozott terhelése miatt a balkamra falának megvastagodását okozhatja.
Súlyos elhízás esetén légzőszervi eltérések, alvás közben fellépő légzéskimaradások jelentkezhetnek.
A májfunkciós értékek emelkedése sok esetben kimutatható, gyakran ennek hátterében a máj zsíros elfajulása áll.
A fokozott testsúly a mozgásszerveket is jelentősen terheli, lúdtalp és egyéb ortopédiai kórképek alakulhatnak ki.
Az elhízottak esetében gyakrabban találkozunk gombás, ill. irritatív, gyulladásos bőrelváltozásokkal, striákkal.
Pszichés zavarok:
Általánosan jellemző társadalmunkra a kövérség-ellenes attitűd, ez már gyermekközösségekben is észlelhető. Ez önértékelési- és testkép zavarokhoz, szociális izolálódáshoz, kirekesztettséghez, depresszióhoz vezethet.
Egy másik szempont lehet, ha a gyermek valamely pszichés ok (pl. magukra maradás, szorongás) miatt eszik sokat, vagy nassol. Ilyen esetben is szükség van pszichés vezetésre, melyhez nélkülözhetetlen a család támogatása.
Felnőttkori elhízás:
A túlsúlyos gyermekek kb. 40%-a lesz felnőttkorára is túlsúlyos, az elhízottak esetében ez több mint, 90%. Ezzel együtt a szövődmények kialakulásának, ill. egyes betegségek megjelenésének kockázata is nő (pl. férfiak esetében a vastagbél rák kockázata).
Mikor szükséges orvoshoz fordulni?
Elsődleges annak eldöntése, hogy milyen fokú az elhízás a fenti BMI számítás és percentilis táblázatok segítségével. Súlyos esetben vérvétel (vérkép, vérzsírok, májfunkció, pajzsmirigyfunkció, stb.), cukorterheléses vizsgálat, vérnyomásmérés történhet a házi gyermekorvosnál. Ha ezek során eltérést észlelünk, tehát a gyermeknek már valamilyen szervrendszeri szövődménye van, kórházi kivizsgálás szükséges.
Kórházi kivizsgálásra van szükség akkor is, ha az elhízás mellett értelmi fogyatékosság, kisebb anomáliák észlelhetőek.
Ha az elsődleges vizsgálatokkal eltérést nem találunk, életmódváltás javasolt (ld. lejjebb), majd 3-6 hónap múlva kontrollvizsgálat a gyermekorvosnál.
Fontos lenne az elhízott gyermekek rendszeres (félévenkénti) orvosi ellenőrzése, különösen azoknál, akiknél kórházi vizsgálatra volt szükség.
Hogyan előzhetem meg, hogy a gyermekem elhízzon, ill. mit tehetek, hogy fogyjon?
Az elhízást legegyszerűbben megelőzni lehet. Ehhez kiegyensúlyozott táplálkozás, rendszeres fizikai aktivitás szükséges, életmódszerűen (elsődleges megelőzés).
Törekedni kell a rizikótényezők és az elhízás minél korábbi felismerésére (másodlagos megelőzés).
Már kialakult elhízás esetén cél a szövődmények mielőbbi észlelése, kezelése (harmadlagos megelőzés).
A gyermekkori elhízás kezelése komplex feladat, melyhez szükség van a megfelelő étrend és rendszeres fizikai aktivitás mellett pszichés vezetésre is. Ehhez nagyon fontos a család minden tagjának bevonása.
Diéta.
Akkor ideális, ha a bevitt energia és tápanyag az élettani szükségleteket kielégíti és a tápanyagok aránya optimális.
Következő szempont a napi energia bevitel csökkentése. Ez gyermekkorban általában a napi energia bevitel 500 kcal-val való csökkentése, vagy annak napi 800-1000-1200 kcal-ra történő korlátozásával érhető el. Hasznos segítség lehet, ha ismerjük az egyes ételek kalória-tartalmát (https://tapanyagtablazat.med.unideb.hu/index.php?gid=2).
A diétában alapvető a zsírmegszorítás is. A teljes energia bevitel <30 %-a legyen zsír. A növényi eredetű telítetlen zsírok kedvezőbbek az állati eredetű zsíroknál. A szénhidrátbevitel 50-55 %-át fedezze a napi energia bevitelnek, a natív (más néven egyszerű) cukrok kerülendőek, törekedni kell a lassabb felszívódású, ún. összetett cukrok fogyasztására. Az energiatartalom 15-20%-át fedezzék fehérjék, ennek fele teljes értékű állati fehérje legyen. Fontos továbbá a rost dús növényi táplálékok fogyasztásának növelése. A vércukorszint fenntartás szempontjából ideálisabb, ha többször eszünk, keveset. Bőséges folyadékfogyasztás szükséges, ez víz vagy cukormentes ital legyen.
- A rendszeres testmozgás elengedhetetlen, törekedni kell a negatív energiamérleg kialakítására (több energiát használunk fel, mint amit beviszünk). A megterhelés legyen fokozatos és rendszeres. A legjobbak a nagyobb izomcsoportokat megmozgató dinamikus aerob mozgásformák (bicikli, úszás, gyaloglás, kocogás, tenisz, labdajátékok). Törekedni kell arra, hogy mindennap, de legalább heti 4-5 alkalommal, legalább 45 percet mozogjon, bemelegítéssel és levezetéssel.
- Elengedhetetlen feladat, az esetleges pszichés tényezők feltárása, szükség esetén
szakember segítségével (iskolapszichológus, nevelési tanácsadó).
Kiemelendő, hogy bármilyen kezelés csak akkor lesz eredményes, ha a család minden tagja részt vesz benne. Pl. a diétát a gyermeknek könnyebb betartani, ha a testvérei, szülei is azt eszik, isszák amit ő. Fontos továbbá a rendszeres egészségügyi ellenőrzés.
Irodalom:
- WHO: Global Database on Body Mass Index (https://apps.who.int/bmi/index.jsp?introPage=intro_3.html)
- Péter Ferenc (szerk.): Gyermekendokrinológia. Semmelweis Könyvkiadó, Budapest, 2010. ISBN 978 963 9879 67 6
- Maródi László (szerk.): Gyermekgyógyászat. 4., átdolgozott és bővített kiadás. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2013.
- William J. Klish, MD: Definition; epidemiology; and etiology of obesity in children and adolescents. Apr, 2018. Last update: Mar 26, 2018 (uptodate.com)
- William J. Klish, MD: Comorbidities and complications of obesity in children and adolescents. 2018 (uptodate.com)
- Dr. Tulassay Tivadar, Dr. Veres Gábor (szerk.): Gyermekgyógyászati differenciáldiagnosztika. Semmelweis Kiadó, 2012. ISBN 978 963 331 214 8
- Tulassay Tivadar (szerk.): Klinikai gyermekgyógyászat. 2., bővített kiadás, Medicina Könyvkiadó Zrt, 2018. ISBN 978 963 226 639 8