Jelen összefoglalómban az egyszerű megfázás, nátha, orrfolyás kezeléséről és megelőzéséről olvashatnak.
Ezzel a banális betegséggel több okból érdemes foglalkoznunk. Az egyik az, hogy nagyon gyakori. Egy teljesen egészséges immunrendszerű gyermek is évente átlagosan 5-7 alkalommal náthás és esetenként a panaszok 10-12 napig is tarthatnak. A fenti számok átlagok, tehát egyes gyermekeknél az évi 7-8 eset, és az alkalmankénti 14-16 napos panaszos időszak is normálisnak mondható még. Természetesen ezek az epizódok a téli hónapokban gyakoribbak, így sok szülőnek tűnhet úgy, hogy a gyermeke télen „állandóan” beteg.
A másik ok, az előzővel függ össze. Mivel ennyire mindennapos a megfázás, számos, igen sok esetben hatástalan ”gyógymód” forog közszájon a szülők között, de ami lényegesebb, sajnos a gyógyszeripar is meglátta az ebben rejlő lehetőségeket, elárasztva a gyógyszertárak polcait a megfázást kezelni hivatott, nem igazolt hatású és drága készítményekkel.
A harmadik ok, ami miatt súlyosan érinthet minket a kérdés, az az a rengeteg idő, amit náthás gyermekünkkel szülőként otthon kell maradnunk, kiesve ezzel a munkából. Tudnunk kell, hogy egyszerű nátha esetén a gyermeket a közösségből nem szükséges feltétlenül kivenni, így a táppénzes idő jelentősen csökkenthető.
Az egyszerű megfázás, a nátha, általában légúti vírusok (rhinovírusok, RS vírus, influenza vírus, adenovírusok) által okozott fertőzések, melynek tünetei között a láz, orrdugulás/orrfolyás, torokfájás, köhögés, rossz közérzet, újszülöttek esetén csökkent étvágy, alvási problémák szerepelnek. A nátha ősszel és télen gyakoribb, cseppfertőzéssel vagy érintés útján terjed. Rövid, átlagosan 2 napos lappangási idő jellemzi, a tünetek pedig a betegség kezdetét követő 2-3. napon a legerősebbek.
A fentiekből következik az, hogy egyszerű, szövődménymentes nátha esetén nem kel antibiotikumot alkalmazni. Akkor sem, ha az átlátszó, vizes orrfolyás zöldes-sárgássá válik. Néhány esetben felmerülhet persze a bakteriális felülfertőződés lehetősége is. Ilyenkor adható antibiotikum, de fontos hogy a háziorvos döntsön a kezelésről, orvosi vizsgálatot követően. Akkor érdemes orvoshoz fordulni, ha a régóta tartó panaszok egyáltalán nem javulnak, esetleg rosszabbodnak, néhány napos láztalanságot követően újra belázasodik a gyermek, ha a korábbi megfázások kapcsán rendszeresen komplikációk jelentkeztek (tüdőgyulladás, középfülgyulladás), elhúzódóbbak és az átlagnál sokkal gyakoribbak a panaszok, tartós súlycsökkenés alakul ki vagy ha bőrvérzések észlelhetőek.
Hogyan előzzük meg, hogyan kezeljük a náthát?
A megfázás legtöbbször enyhe betegség és nem igényel terápiát. Megelőzésének érdekében az általános higiénés szabályok betartásán kívül mást nem kell tennünk (pl-gyakori kézmosás). Nemzetközi adatok, tapasztalatok szerint a jó általános állapotú náthás gyermeket elkülöníteni, otthonában kezelni nem szükséges.
Mi ennek az oka? Egy gyermeket két okból kellhet otthon tartani.
- rossz általános állapota otthoni pihenést igényel.
- járványügyi szempontból védeni kell a közösség többi tagját.
A náthás gyermek a tünetek megjelenése előtt 2-3 nappal már fertőz, ezért a panaszok jelentkezésekor történő elkülönítéssel már nem tudjuk kivédeni a fertőzés terjedését. Ugyanakkor legtöbbször ezen gyermekek általános állapota megengedi a közösségbe járást.
Ami hatásos lehet náthában: a bő folyadékbevitel, meleg tea/húsleves, sóoldatos orrspré, orrszívás/orrfújás, illetve a szoba levegőjének párásítása.
Az orrnyálkahártyát összehúzó gyógyszeres orrspray-ket csak jelentős orrdugulás esetén érdemes használni. Az orrspray hatásosabb lehet idősebb korban az orrcseppnél, mert az orrcsepp a garatba csoroghat, lenyelve mellékhatásokhoz vezethet .
A dél-afrikai muskátli (latin nevén Pelargonium sidoides), gyári nevén Kaloba-csepp az egyetlen olyan készítmény melynek a vizsgálatok enyhe pozitív hatást tulajdonítanak, hörghurut, arcüreggyulladás és nátha esetén is. Ezt érdemes talán kipróbálni (recept nélkül, hat éves kortól adható. 6-12 éves kor között 3×20 csepp, 12 évnél idősebbeknek 3×30 csepp naponta az adagolása).
Amit jelen ismereteink alapján felesleges használni:
A nátha lefolyására, gyógyhajlamára tekintettel sokszor semmilyen gyógyszeres kezelést nem javasol a háziorvos. Ennek az az oka, hogy a nemzetközi vizsgálatok ezen készítmények hatásosságát vagy nem igazolták, vagy olyan kicsi hatásuk van, hogy a mellékhatásaik miatt nem éri meg alkalmazni őket.
A szülőknek fontos megérteniük, hogy a szervezetünk szinte mindig meggyógyítja önmagát, az esetek döntő többségében nem a gyógyszertől leszünk jobban.
Antibiotikum egyértelműen felesleges és hatástalan (csak baktériumokra hat, a náthát okozó vírusokra nem), és a nátha esetleges szövődményeinek megelőzésében sem segít. Ha azonban szövődmény, bakteriális felülfertőződés alakul ki, orvosi vizsgálat alapján alkalmazásuk indokolt.
Jelen tudásunk szerint a megfázásra nincs hatásos gyógyszer. Számos vizsgálat cáfolta a nátha kezelésében a gyógynövények, C-vitamin, mentol, kámfor, eukaliptusz és egyéb illóolajok hatásosságát és a forró gőz inhalálása sem ajánlott, mivel a tüneteken alig enyhíti, viszont égést okozhat és komoly baleseti kockázatot jelent.
A megfelelő tápláltság C és D-vitamin bevitel, a réteges öltözködés, az általános higiénés szabályok betartása azonban megelőző hatású lehet.